2011. november 5., szombat

Csak a Valika meg ne hallja!

Fritz Wunderlich (1930-1966)
Szarkasztikusékat pont nem érdekli, ha szomszédjuk bajszán ott csillog még a vasárnapi paprikás csibe előtt elfogyasztott húsleves zsírja. Ők tudják, hogy romlott volt a répa a levesben, mert a Marika az egy hanyag asszony, csak magára van gondja, a répára meg nem. Szarkasztikus asszonynak (egyébként Péterdi, igen, é-vel) nem mutathatom meg azt az embert, akit szeretek. Nem, mert olyat találna rá mondani, hogy bemosnék Valika pofájába, és azt már mégsem lehet. De hát miért is akarok én mutogatni, ha csak kevesen értik, kevesek örülnek egy mutogatós bácsinak. Csakhogy az van, hogy ezzel a hozzáállással (látják, három kettős hang egymás mellett) én is a Valikáékra fogok hasonlítani hamarosan. Már észre is vettem magamon a jeleket (egyre nagyobb a hasam): valaki például Glenn Gould-képet hordott kabátja hajtókáján, én pedig meg kinevettem. Magamban (mert még nem vagyok teljesen Valika). Ma már szégyellem magam ezért.
Ej, de nagy kereket fenítek ennek. Hát csak azt akartam mondani, hogy nekem is van ilyen emberem. Olyan jó lenne sokat és lelkesen írni róla! Megmutatni, milyen is volt ő, milyen volt hangja, fellépése, de hát nem tudom. Soha nem találkoztunk, soha nem nézhettem meg hajtókáját, kinek a képét is hordja?
Kurz und bündig Fritz Wunderlichnek hívták, és hát - nomen est omen -, no, most mit mondjak? Semmit, mert a Valika...

2 megjegyzés:

  1. Kedves Ádám! Minek köszönhető Wunderlich-iránti rajongásod? Szóval miért pont Ő ? Zsuzsanna

    VálaszTörlés
  2. Kedves Zsuzsanna! Ezt nem tudom megfogalmazni, bár biztos elmondhatnék pár komolykodó szólamot. Most például operettfelvételeket hallgatok tőle, pedig már régen aludnom kellene. Hát ezért!

    VálaszTörlés