2011. október 25., kedd

Himnusz a Másnapossághoz

Szent Másnaposság! Jövel és ne hagyj el engemet!
Fond körém karmaid, vájj, vájkálj mélyebbre,
ne hagyd húsvérvarjaid szabadon, tereld ide
mind, hogy cincálják a vicsorgó tetemet.

És hogy ki temet? Senki. Versfakasztó könny csorog.
Varjúval, anélkül, szenvelegni öröm,
s ha a pénzborjú ellik, magzata vérborra vágy,
ráhagy kis félmosolyt, s a pultnál ácsorog.

Vigyorog ide, mosolyog oda: hehehehe,
tudja, a holnapját Neked adja megint.
Hiszen szeret, áld Téged, nem válna meg semmiért
sem Tőled, kit gyerekként sem feledhetett.

Szent Másnaposság! Most már haggyá, tűnnyé innen el!
Hozz a boltból citronyt, vagy Magne B6-ot,
kérd Álom barátodat, vagy másik haverod,
fogják kezem ők, és Te lépj le, takarodj!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése