Két nap eltéréssel utazom "fapados" légitársasággal és "elegánssal" Budapest-London viszonylatban. Kézenfekvőnek tűnik az összehasonlítás, mert hogy kézenfekvő is. Üdvözült mosollyal szálltam taxiba, büszkén mondtam a sofőrnek, vigyen a 2A-ra, nagyjából úgy, mintha sosem utaztam volna Wizzairrel és társaival, vagy úgy, mintha most csak azért kellene a British Airways-t választanom, mert a magánrepülőm pilótája éppen elrontotta a gyomrát. A néphit szerint a fapadosok a B-ről (Ferihegy 2B), az elegánsabb gépek az A-ról indulnak. A néphit, mint oly sokszor a történelem során, most is téved. Kedvenc taxisommal (nem szólt hozzám, tehát kedvenccé vált) gyorsan elértük a repteret, de látom ám, hogy a kijelzőn sehol a londoni gép. A pultnál flegmán kérdezik, "Wizzairrel megy?" - "Pfff!" - mondanám, de visszafogom inkább magam. Kiderül, a BA is a B-t választja. Gyaloglás ingerszegény környezetben. Látszik, nem túl kifizetődő reklámfelület az átjáró. Kevesen járnak így. Kávéval vigasztalnám magam, de a kávézóban senki még csak nem is néz rám. 10 perce. Így leglább elkészülök tudósításom első részével.
A kávé viselhető, de messze van az antikváriumi minőségtől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése